...avagy békési zenésztalálkozó a Stone Clubban
Ezer éve nem írtunk KabinLáz blogot, így most elérkezettnek láttam az időt, hogy ilyen formában is meséljünk magunkról. Annyi minden történt velünk azóta, hogy utoljára blogot írtunk: nyertünk egy csomó díjat, kihoztunk egy fasza EP-t, Tibi kiszállt, Roli jött, Ádámot helyettesítették stb. Nagyon sok mesélni valónk lenne, de ezekről majd talán később, apránként.
Most viszont a 2024-es évünket indító koncertünkről ejtenék pár sort, ha megengeditek. Kezdeném ott, hogy egy tavaly nyári, családi tragédia után kidobtam minden szervezési feladatot a nyakamból, mert úgy éreztem, hogy nem tudok ilyen dolgokkal foglalkozni az akkori lelki állapotomban. Norbertónk jelentősen kimozdulva a komfortzónájából a nyakába vette ezeket a dolgokat és megpróbálta intézni a zenekar ügyes-bajos dolgait, amit ezúton is köszönök neki. Így jutottunk el odáig, hogy Norbi leszervezett nekünk egy bulit a szeghalmi Stone Clubba, ahol már másfél éve (!) nem léptünk fel. Akkor is egy különleges felállásban, hisz Tibink már nem volt velünk és Ádámunk is külföldön kamionozott, így a Leponexx zenekar akkori ritmusszekciójával, Bede Atival és Ökrös Rolival nyomtunk egy ilyen „Kabinexx” bulit. Sőt Rolinak az volt az első bulija velünk, mint hivatalos tag. Tehát régen nem voltunk már így egyben Szeghalmon.
Sikerült lefixálni a dátumot és azt is megbeszéltük, hogy a Leponexx-szel nyomunk egy közös bulit, de sajnos időközben a Leponexx tagsága oly mértékben megváltozott, hogy végül nem tudták vállalni a bulit. Elkezdtünk gondolkodni és két banda jutott eszünkbe, akikkel szívesen megosztottunk volna egy ilyen estét. Az egyik a Killer Mendez, a másik pedig a New Snake Revival. Mindkét alakulattal zenéltünk már több ízben is, így nem is volt kérdés, hogy velük szerettünk volna tolni egy ilyen hármas estét. Snake-ék sajnos nem tudták vállalni a bulit egyéb okokból, de Mendezék igazi szőröstökű csávókhoz méltón, szinte azonnal rávágták, hogy részükről mehet a buli. Meg is beszéltük, hogy elegek is leszünk így ketten. Kevesebb a macera és több gázsi is jut! (ha-ha-ha). Sajnos azt már az elejétől kezdve tudtuk, hogy jó barátunk, Stone Laci, a hely tulaja nem lesz jelen egy családi rendezvény miatt, de helyette hősiesen is helytállt a Bad System-es Ács Levi. Nagyon szuperül lehozta az estét, mint szervező. A hangosításért Erdős Béci és Etióp feleltek ezen az estén is. Hangosítás szempontjából vérprofik mind a ketten. Ezer éve nem hallottam ilyen jó hangosítást a Stone Clubban.
Killer Mendezék beállásánál már lehet érezni, hogy a cuccon és a két hangosító srácon nem fog múlni az este sikere. Bitang jól szólt a Mendez már a soundcheck alatt is és ez nem változott a koncertjük alatt sem. Szépen kivehető ének, teljesen elkülönülő és karakteresen megszólaló két gitár, mennydörgő basszus és mellkast dobogtató lábdob. E mellé a szuper megszólalás mellé jött az a hihetetlen energia, amivel ezek a gyomaendrődi srácok nyomták a műsorukat. Olyan erővel és odaadással tolták ezt a fajta hardcore/thrash/stoner muzsikát, amit itthon talán kevesen tudnak így, nem csak az amatőr, de talán a profi szinten is, hogy öröm volt nézni is, nemhogy hallgatni. Bár az este elején a kelleténél kicsit kevesebben szállingóztak be a helyre, de a Mendezék lelkiismeretesen betonozták végig az estét, ezzel megalapozva a hangulatot a mi műsorunknak.
Egy nagyon gyors le- és felpakolás után újabb soundcheck és már csaphattunk is a lovak közzé. Erre az estére egy 14 dalos, bővített műsorral készültünk, ahol egy kicsit szokatlanabb sorrendben játszottunk régi és új dalokat egyaránt. Előkerültek olyan ezer éve nem játszott tételek, mint a „Senkinek semmiért” és játszottunk 2db vadonatúj dalt a készülő következő anyagunkról is. A műsorunk gerincét továbbra is a „Most kezdődik” és a „Kihajolni veszélyes” lemezek dalai adták.
Voltak jó húzásaink és voltak kevésbé jók is. Azt a koncert után meg is beszéltük, hogy a „Most kezdődik”-kel többször nem kezdünk, mert azután a dal után minden olyan lassúnak tűnt. (ha-ha) Egyébként is nekem személy szerint egész este olyan érzésem volt, mintha fele tempóban játszottunk volna mindent. Ilyen az, amikor az ember nem iszik alkoholt és a valós belső órájához játszik mindent, fel voltam pörögve. Ennek ellenére sokkal többet hibáztam, mint máskor. Talán nem is volt olyan dal, amiben ne nyúltam volna mellé valahol, de Ádám és Norbi se élete teljesítményét hozta ezen az estén. Egyedül Rolkó mondta azt a koncert végén, hogy ő remekül érezte magát végig. Annak ellenére, hogy mi hárman úgy éreztük, hogy a teljesítményünk elég gáz volt, a műsorunk végén mindenkitől megkaptuk, hogy mennyire király volt a koncert és hogy mennyire élvezték. Mi meg szabadkoztunk, hogy de hát nagyon sokat hibáztunk. A Leponexx-es Zolnai Kata mondta is, hogy „Talán túl szigorúak vagytok önmagatokkal, ezeket senki nem vette észre.” És amúgy igaza van, sokszor olyan dolgokon stresszelünk, ami kifelé másnak le se jön. Ettől függetlenül az egészséges önkritika még kell, mert ettől nem fogunk eltunyulni. :)
Az est második felére a közönség is szépen begyűlt a Stone Clubba, így egy határozottan sikeres estét tudhatunk magunk mögött. Találkoztunk rég nem látott jó ismerősökkel, mindenkivel tudtunk váltani egy pár jó szót a koncert előtt vagy után. Volt egy fasza hangosításunk és egy olyan remek bandával oszthattuk meg a színpadot, mint a Killer Mendez. Emellett a nézőtéren egy kisebb, békési zenész találkozó is összejött, mert olyan zenészek is megjelentek, akik a Leponexx-ben, a Deviant-ban, a Mudfield-ben vagy éppen az Ektomorf-ban zenélnek jelenleg. Összességében egy jó évkezdésnek mondhatjuk ezt a szeghalmi bulit.
Legközelebb 03.09-én találkozhattok velünk Debrecenben, a Deeprecen koncertsorozat keretein belül, a Stone-ban pedig 04.19-én újra a húrok közé csapunk a deviANT búcsúkoncert alkalmából. Mötááál!
Jimmy
Fotó: Ökrös Tímea
